Látnivalók - Nagyoroszi

A község régi, középkori eredetű, fallal körülvett temploma villámcsapás következtében 1764-ben leégett. Helyét az 1844-ben készített Szentháromság-szobor jelzi.
Vele szemben áll az új római katolikus templom, melyet 1768-ban szenteltek fel Szent Miklós tiszteletére.
A barokk stílusú egyhajós templom középtornyos, tornya kissé előreugrik. A főhomlokzatot falpillérek és szoborfülkék díszítik. Hajója háromszakaszos, csehsüveg-boltozatú. Karzata lent és fent kosárívvel kapcsolódik a hajóhoz.
A szentély belül egyenes záródású, egyik oldalához a Berchtold család kriptája, másik falához a sekrestye kapcsolódik. A hajófalakat zömök támpillérek támasztják.
A kétszárnyú, kőkeretes kapu zárókövében építési felirat olvasható: 1765. A kapu felett volutás szemöldök van, melyet egyenes hangsúlyos párkány zár le. A szemöldökben a következő felirat olvasható:
EPITETET IS. DI S. M. TISZTEL N. O. VÁRAS KÖLTSÉGÉN. A tagolt párkány felett az enyhén kiugró középső részt tympanon zárja. Felette ívelt orommezőben kör alakú ablak van. A torony emeletén félköríves záródású, szalagkeretes harangablakok vannak.
A torony felső szakaszát öv- és órapárkány tagolja, tetejét karcsú, megtört alakú barokk sisakdísz és kereszt ékesíti.
A kórus alatt, a falon Pászt János esperes 1785-ös sírlapja látható. Ő építtette a templomot Schönk Mátyás tervei alapján Prohászka Vencellel.
Az 1909-ben részben átalakított barokk templom klasszicista stílusú berendezésével, fekete márvány oltárával, tízváltozatú orgonájával és az 1560 körül, ismeretlen velencei mester által készített Krisztus siratása c. festményével jelentős kultúrtörténeti érték. A mellékoltárok, a szószék és a keresztelőkút a XVIII. század második feléből, a főoltár a XIX. század végéről származik.

Története száz évre nyúlik vissza. E kápolnát kőből és téglából építették 1901-ben. Előtte kálvária keresztek, vele szemben pedig két oldalt a stációt megörökítő kis kápolnák láthatók.

Kissé elhagyatott, település-széli helyen található. Környékét a Szent Kereszt felmagasztalása ünnepe (szeptember 14.) előtt szokták rendbe tenni, míg az egyes stációkat családok gondozzák.

A stációfülkékben lévő bádog-képeket az időjárás viszontagságai – mint oly sok más helyen is – tönkretették, így a manapság használt képeket a kápolnában helyezték el,  melyeket csak az ünnepre helyezik ki.

Ha a környéken jársz, egy csendes, természetközeli séta reményében mindenképp érdemes felkeresned!

A település közepén, a templomkerttel szemben, a Szabadság teret átszelő Petőfi utcának a templommal szembeni oldalán füves téren szabadonálló, barokk Szentháromság oszlop. (Ez a terület egyébként az leégett korábbi templom helye.) Hasáb alakú talapzaton rozettákkal díszített lábazati tag, melyen felfelé keskenyedő palmettás fejezetű pillér emelkedik, s ezen helyezkedik el a szoborcsoport. Az előoldalon a talapzaton felirattal: "N. O. M. VÁROS LAKOSSAINAK BUZGO AJÁNLÁSÁBÓL 1844. ÉVBEN".

2022-ben Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára pályázatot írtak ki. A megnyert pályázatnak a köszönhetően került felújításra, a korábban szőkőkútként működő, azóta március 15-én koszorúzásra használt emlékmű.

Az emlékművön, a Nagyoroszi születésű, Kuppis Vilmoshoz írt Petőfi versének egy idézete található, ami a költőt ábrázolja a Nagyoroszi utcákon. Mely jelenet fiktív, mert írásos bizonyítéka nincs annak, hogy Nagyorosziban tartózkodott volna bármikor is a költő.

Tervezte: Záhorszki Mónika
Festette: Vigyinkszki Attila

Az 1956-os emlékművet Nagyoroszi Község Önkormányzata állítatta 2016-ban.

Az emlékmű címe: Korpusz

Alkotója Molnár Levente szobrász.

A szobor alapja két téglatest formájú, falállított kő. Ezek egy elképzelt köríven helyezkednek el, úgy, hogy a két lap között ugyanannyi hely van, mint a kőlapok szélessége. Ez szimbolikusan egy magyar zászló, a három sávjával. A kőlapok egy talapzaton állnak, ami kiemeli a park síkjából a szobor. A lapokon jelenik meg az esemény dátuma, ami félreérthetetlenül közli az emlékmű témáját. A központi helyen a szobor fókuszában egy bronzból készült kabát. A kabát úgy van elhelyezve, minta az azt viselő ember korpusz pozícióban lenne felfüggesztve a kőlapokra. A kabáton lévő lyukak egy sortűz nyomait mutatják-ez a mű lelke és drámaiságának fókusza.

A falu központjában a Szent István téren található, egy szépen rendbetartott igen figyelemre méltó környezetben, növényekkel elegánsan körülvett emlékmű. Az emlékművön két felirat olvasható. 1.világháborús: ,,A hazáért az 1914-198. évi világháborúban elesett hősök dicső emlékének nagyoroszi nagyközség közössége" (95 áldozat nevével). ,,A II. világháború nagyoroszi áldozatainak emlékére 1989 nagyoroszi polgárai".

Pálfalvi Nándor településünk díszpolgárának műveiből készült szabadtéri kiállítás. Ami az Önkormányzattal szemben található járdaszakasz teljes hosszában tekintheti meg az arra járó.

A versekhez az illusztrációt készítette Záhorszki Mónika.

Nagyoroszi központjában található Szentháromság téren. A múzeumban ízelítőt kaphatunk lakóhelyünk múltjáról. Az épületben található „tisztaszoba", lakószoba, konyha, kamra, melyek eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal, eszközökkel lettek berendezve. A népviseletbe öltöztetett „bábúk" elevenítik meg a népviseletet. Az udvaron kialakításra kerültek, mezőgazdasági munkálatokhoz kapcsolódó használati eszközök, tárgyak. A falumúzeumban több száz tárgy tekinthető meg.

2011-ben lett felújítva szobor, és került új helyére a Kertész utca sarkára.

Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.

Csak turistautakon közelíthető meg, legegyszerűbben Nagyoroszi vagy Drégelypalánk felől. Az egyik legkézenfekvőbb megközelítési útvonala: vonattal (a MÁV 75-ös számú Vác–Balassagyarmat-vasútvonalán) a Nagyoroszi északnyugati szélén elhelyezkedő Drégelyvár megállóhelyig, majd onnan erdei utakon.

A börzsönyi térképeken van egy ma is megtalálható különös név, ez a "Reptér".

Nem vezet oda kijelölt turista út, de könnyen megtalálhatjuk a Nagyoroszi felett emelkedő hegyekben. Odatalálunk a Csánki-kertől induló sárga jelzésen ha Bugyihó felé haladva pár száz méter kitérővel felkapaszkodunk a Csurgó-fejezet nevű lapos tetejű hegyre. Jól kiépített erdei út vezet ide a Wenckheim-vadászkastélytól is.

A völgyben megbújó takaros vadászkastélyt a több ezer hold uradalmi erdőbirtokkal rendelkező és példaértékűen gazdálkodó gr. Berchtold Miklós nagyoroszi birtokos építette, 1905-ben. Végleges, ma látható formáját 1910-1911 között nyerte el. A gróf halála után özvegye az erdőterületet, a vadászati jogot és a kastélyt is a Békés megyei mágnás családból származó, gr.Wenckheim Józsefnek adta el. A szenvedélyes vadász 1930-ban a kastély felett emelkedő 617 méter magas, lapos tetejű Csurgó-fejezet hegyen az északi lejtő hajlatában

300 méter hosszan kivágatta a fákat és repülőteret alakítatott ki: Itt ért földet gróf Wenckheim József által 975 angol fontért vásárolt első magyar polgári tulajdonú gép, egy háromüléses, angol Desoutter Mark II. A gép viselte az első magyar lajstromszámot: H-MAAA. A gróf gépét a kor egyik legkiválóbb pilótája Dobos István vezette.

Az anekdota szerint a gróf landolás előtt egy virágcsokrot dobott le a közeli nyírréti kastélyában időző özvegy Herzog Irén bárónénak, más, cenzúrázott források szerint a saját feleségének.

A Wenckheim-vadászkastély falán ma is található az a kép amely a háromüléses kisgépet ábrázolja.

A számtalan főúri vadászvendéget látott épületet 1945-ben államosították. 1946-49 között vadásztársaságok kezelték, majd a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság birtokába került. Jelenleg a jogutód, az Ipoly Erdő Zrt. a ház gondos gazdája.

A jelenlegi gondnok Lakatos László fővadász.

A reptér helyszíne ma is jól azonosítható, bár a növényzet fokozatosan visszahódítja a hegytetőt. Jelentősen megnőttek a fák, ma már csak egy kisebb tisztás található itt.

Közepén egy pad ahol a megfáradt turista megpihenhet egy kicsit. A padon gondos kezek által vésett felírat emlékeztet a Békés megyei gr.Wenckheim József különös repülő szenvedélyére.